Fejezetek a Fejér megyei Ercsi zsidó történetéből

Hermann szomszéd

Hermann szomszéd

Halló, Ercsi? Helyi zsidó telefon-előfizetők az 1910-es években

2021. szeptember 30. - harsanyipepi

Az 1876-ban feltalált telefonkészülék Magyarországon viszonylag gyorsan elterjedt: hat évvel később már 283 távbeszélő-előfizető adatait sorolta fel az első hazai telefonkönyv. Puskás Tivadar 1893-ban indította útjára a telefonhírmondót, mely a rádiót megelőzve a kor legnaprakészebb hírszolgáltatása volt.

kep_2021-09-30_215838.png

Első világháborús megfigyelőállomás a kárpátaljai Kőrösmező település közelében (Fortepan/Péchy László)


A telefon kezdetben a nagyvárosokban dívott, de idővel egyre inkább elterjedt vidéken is. Az 1904-es Pallas Lexikona szerint Ercsit már bekötötték a távbeszélő-hálózatba, egy 1913-as telefonkönyv pedig azt is elárulja, mik voltak elérhetők a településen távbeszélőn keresztül: többek között a posta, a községi előljáróság, az uradalmi tiszttartóság, a csendőrörs és a cukorgyár.

kep_2021-09-30_222656.png

A budapesti és a környékbeli távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora (1913)

  • Volt telefonja a Brno környékéről érkezett, zsidó származású, de 1883-ban református hitre tért kereskedő, Déri (Deutsch) János és fia kereskedésének is. Kinek még?
  • Grünwald testvérek és Schiffer gazdasága: a korszak egyik leggazdagabb cége volt Schiffer Miksa és a Grünwald-testvérek építőipari vállalkozása. Vagyonuk egy részét az ercsi mintagazdaság megvételére fordították. Az 1926-ban feloszlatott gazdaság egyik legfőbb nevezetessége az előkelő lóversenypályákon sikert sikerre halmozó ercsi ménes volt.
  • Kuffler Ármin bérlő, Szina-telep: hosszú éveken át Fejér vármegye legtöbb adót fizető polgárai közé tartozott a pozsonyi születésű Kuffler Ármin, aki épp ekkortájt kezdte bérelni a Wimpffen-uradalom 1.500 holdas sinatelepi gazdaságát. Főleg dohánytermesztéssel foglalkozott. 1924-ben hagyta el Ercsit.
  • Roth Jakab és Ede épületfakereskedők: a két testvér a Felvidékről érkezett Ercsibe az 1880-as években. Jakab korai halála után öccse, Ede vette át a családi üzletet, mely a környék kiemelkedően sikeres vállakozásává vált. A huszadik század első felében Roth Jakab és Roth Ede is betöltötte az ercsi zsidó hitközség elnöki tisztjét.
  • Spitzer Manó és Gábor: a közeli Baracskán született testvérpár a Roth-testvérekkel közel egy időben telepedett le Ercsiben. Vegyeskereskedésük hosszú évtizedekig a legjelentősebb ercsi boltnak számított. A jótékonykodásukról híres Spitzerek rendkívül energikus módon vettek részt a település és a hitközség életében - feleségeikkel együtt.

Az ercsi Eötvös-szobor és az első zsidótörvények

Az ercsi művelődési házzal szemben lévő Eötvös József-szobrot Vilt Tibor (1905-1983) szobrászművész készítette. Az 1956-os forradalomban való részvételéért kitelepítették, a művészeti életbe épp ekkor, a hatvanas évek elején térhetett csak vissza.

az_ercsi_eotvos_jozsef-szobor_1962_vilt_tibor_muveszet.png

Az 1962-ben elkészült ercsi Eötvös-szobor (Művészet)


Az 1962 tavaszán leleplezett szobor mintázása Ludmann Mihály művészettörténész szerint megdöbbentően nyers, a felrakott anyag rögökben csomósodva vibrálóvá teszi a felületet: "A hatvanas évek elején, alig kilábalva a szocreál kórságából megdöbbentően újnak hatott."


Mi köze volt Viltnek a zsidótörvényekhez? Azon túl, hogy felesége, a szintén neves szobrászművész Schaár Erzsébet (1905-1975) maga is zsidó származású volt, Vilt egyike volt azon kevés magyar értelmiséginek, akik nyíltan tiltakoztak a kirekesztő törvények ellen.

schaar_erzsebet_es_vilt_tibor_1930-as_evek_budatetenyi_galeria.png

Schaár Erzsébet és Vilt Tibor a harmincas években (Budatétényi Galéria)


1938-ban több keresztény értelmiségivel együtt ő is aláírta azt a petíciót, mely követelte a Parlament tagjaitól a törvénytervezet azonnali visszavonását. Vilt neve mellett szerepelt még Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Schöpflin Aladár, Somlay Artúr, Szakasits Árpád és Tersánszky Józsi Jenő aláírása is.

süti beállítások módosítása